Mennyiért?

A Tiszasas szélén található építési területen több épület is helyet foglal, de azok kihasználatlanságából és rossz állapotából adódóan elbontásra kerülnek. A telek középpontjában található régi malomépület megmarad és átalakításra kerül. Az újonnan épülő rész sajátossága, hogy csak természetes anyagok felhasználásal épül és csakis a környéken fellelhető alapanyagok beépítésével. Az itt élők közül választják ki az építőmunkásokat és azokat a különféle anyagokra specializálódott mestereket is, akik a különböző részfolyamatokat iránytják.

Az építési terület közelében található egy vályogvető, mely biztosítaná a vályog építőelemeket az épület falaihoz. Ezt a manapság már egyre ritkábban használt anyagot választotta ki a tervező, mert ez a megoldás illeszkedik leginkább a település képébe és ez anyagilag a leggazdaságosabb (2-3 ezer forinta kerülne négyzetméterenként). Az épület szociális részén (iroda, öltöző, mosdó) a falakat belső oldali nádpalló hőszigeteléssel látják el, mivel a többi helyiségben télen nem tartózkodnak, ezért csak temperáltnak kell lenniük.  Ez a csak természetes anyagot tartalmazó hőszigetelés a felsőbb árkategóriába tartozik.

 

Az egyik épületrész alatt bontott tégla falazatú pince kerül kialakításra, mert a funkciók megkövetelik a hűtőházat, de mivel az nem illeszkedik a koncepcióba és az üzemeltetése is költséges. Ezen kívül a kémény is ezen anyag felhasználásával készül. Ezt is a környéken vásárolják meg, melynek költsége az olcsóbb árkategóriába tartozik. 

Az épület tervezője a legkissebb mennyiségre szeretné visszaszorítani a vasbeton, beton használatát. Az üzem födéme és az ácsszerkezete is faanyagból készül és valószínűleg a fenyőre esik a választás, melyet a helyi tüzép biztosít. Ezen kívül a nyílászárók is fából lesznek, de mivel az újak nagyon költségesek lennének és a település környezetében nem is található olyan üzem aki ezt kivitelezné, ezért erre a kérdésre még nem született meg a válasz. A faanyag sajnos elég költséges. 

Az épület tetőszerkezetét bontott cseréppel vagy hullámpalával fedik le. A hullámpala ellen az az érv szól, hogy a régen alkalmazott anyag nagy százalékában előfordul azbeszt, ami veszélyes az egészségre és a környezetre. Emiatt valószínűleg a bontott cserép mellett dönt, melyet a faluból gyűjtenek össze. Ennek a költsége elenyésző az újakhoz képest.

A projektet önkormányzati beruházásból és Uniós támogatásokból hozzák létre. A TÁMOP pályázatot ilyen falura és ilyen programra írták ki, mert az elnéptelenedő települések romló társadalmi és gazdasági folyamatainak megfordítása a célja. A terv még nem áll abban a stádiumban, hogy pontos költségbecslést lehessen készíteni, mert az épület alapterülete és formája is még alakulóban van. A vályog falak 55 cm vastagok lesznek és a hőszigetelés vastagságát a hőátbocsájtási tényező fogja meghatározni, melyről egyenlőre még nem készültek számítások. Sok kérdőjel van még a végső épületszerkezetek, anyagok terén. Az árakat az is nagymértékben befolyásolja, hogy honnan sikerül beszerezni az alapanyagokat, hogy kapnak-e valamennyit költség mentesen, vagy az összeset meg kell vásárolni. Ezen tényezők ismerete nélkül nem lehet egyelőre költségbecslést készíteni.

Néhány közelítés:

• vályog: olcsó
• nádpalló: drága
• bontott tégla: közepesen olcsó
• faanyag: drága
• bontott cserép: közepesen olcsó