2013. április 19., péntek

Mit?

Madari Gabriella diploma munkája ( Lakóépülettervezési tanszék ) Tiszasasra készül.
A koncepcó, hogy egy kisipart hozzon létre a települések között, mert jelenleg minden munkahely Budapestre és köré szerveződik. Valamint minden készterméket importálnak Magyarországra. A cél az lenne, hogy nem importáljuk a késztermékeket, hanem mi magunk készítsük el, magunknak.
Eme feladat megvalósítása nagy anyagi ráfordítást és felelősséget igényel. Csak a nagyobb gazdáknak van rá lehetőségük. A projekt célja, hogy munkahelyeket, megélhetést teremtsen a falu lakosai számára.

Családbarát munkahelyek létrehozása kisebb települések körül.
Ezek a vállalkozások jó munkahelyek lehetnének, ahol megbecsülik és értékelik magukat az emberek. Tudnának takarékoskodni, és annyit megkeresni amiből (számukra) kényelmesen megtudnának élni.

Gyümölcsfeldolgozó üzem, manufaktúra.

Vállalkozás felvállalása, felelőséggel és fejlesztéssel járna a gazdáknak, így nevelni és formálni próbál, ez lenne az üzem működtetésének a célja. Munkahelyek teremtése, kutatásfejlesztés. A gazdagok fejlesztenek, náluk van a felelősség; a pénz hatalom is egyben.
A faluban hosszúkás telkek helyezkednek el, ahol régen állatokat tartottak, de ma már csak a füvet nyírják. Ezt a kihasználatlanságot vissza lehetne fordítani azzal, hogy az embereket újra megtanítják gazdálkodni: állatot tartani és a kiskertet hasznosítani, ezzel is költségtakarékossá tenni a saját háztartásukat.
A családok "érzelmi háztartásában" elfogadottá vált a munkamegosztás.
Egy falun, és ezen belül egy házépítés példáján illusztrálásra kerül a háztartás, kisiparosítás munkavégzési folyamatainak széleskörű elterjedése.
Faluközösség megtartása.
Pálinkafőző
 
Önfenntartó települések:
  • Tiszaadony - kecsketartás
  • Rozsáj - pálinkafőzés
  • Panyola - pálinka
  • Borsod - legtöbb ilyen település itt található.
A telken a malom megmaradna, ez a hagyomány jelképezi és őrzi is egyben.
A telek mögött gyümölcsös van, plusz kertészkedés a hátsó kertben. Ez most szántó és mezőföld.
Az üzem működéséhez agrármérnök szükséges, aki segíti a kereskedést a helyi gazdáknak, hogy a környező boltokba kerüljön el a termék, ne Budapestre.
A környező településekre történne a termék kiszállítása. (például: Tiszaalpár, Tiszaújfalu, Tiszaug ...)

2013. április 16., kedd

Tiszasa's

A tervezési helyszín Tiszasas.

Tiszasas egy (2010-ben) 1024 lelket számláló kis település az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, Tiszazugban, nem messze Kecskeméttől, a kunszentmártoni kistérségben, a Tisza partján. Tisztán mezőgazdasági környék, tele jó minőségű szántóföldekkel.

A település neve eredetileg TiszasÁs volt, egy egyszerű helyesírási hiba miatt lett TiszasAs. Területe nem egészen 29 km2, a népsűrűsége pedig 35,5 fő négyzetkilóméterenként.
A településtől csak néhány kilóméterre folyik a Tisza, mely remek horgászlehetőséget biztosít, illetve a fövényes szabad strandja egyre kedveltebb fürdőhely is.

A községi infrastruktúra teljesen kiépült az elmúlt években, erős alapot teremtve ezzel az elkövetkezendő esztendők fejlődésének. Tiszasast, előnyös földrajzi fekvése, könnyű megközelíthetősége, páratlan természeti értékei, és igen kedvező ingatlanárai méltán tehetik vonzóvá az ide érkező turisták, letelepedni vágyók és befektetők számára. A közeljövő fejlesztési elképzelései között szerepel a Falu-arborétum megvalósítása, illetve a település alatt rejlő termálkincs kiaknázása, amely teljesen új távlatokat nyitna nem csak a község, de az egész Tiszazug jövőjében.
A településen egy általános iskola és egy óvoda működik. Mindkét intézmény intézményfenntartó társulásba lépett a cserkeszőlői és a szelevényi iskolákkal és óvodákkal, így létrejött a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ.


Bővebben Tiszasas honlapján tájékozódhattok!
(Forrás: Tiszasas honlapja.)


Megközelíthetőség:

A település jó közlekedéssel rendelkezik. Budapest felől egészen Kecskemétig utazhatunk autópályán, onnan kb 35 km a 44-es főúton. Összesen nagyjából 130 km-re van egymástól Tiszasas és Budapest belvárosa (másfél óra).



A legközelebbi nagyobb települések:
  • Kecskemét (kb 35 km távolságra van Tiszasastól)
  • Szolnok (kb 50 km)
  • Szeged (kb 90 km)
Környékbeli települések:
  • Cserkeszőlő (kb 15 km)
  • Tiszaalpár (kb 20 km)
  • Tiszakécske (kb 20 km)
  • Kunszentrmárton (kb 20 km)
  • Csongrád (kb 20 km)
  • Kiskunfélegyháza (kb 35 km)
  • Szarvas (kb 45 km) 

Tiszasas felépítése:

Szabályozási terv

A falu régi típusú mezőgazdasági falu, hosszúkás telkekkel. Ezeken egyszerűbb (volt) a termelés és hazánkban tipikusnak mondható. Jól kihasználható a telek a termelés szempontjából illetve a "közös traktoros" művelés is könnyebben megoldható. A központ körüli telkek átlagos mérete 1500 m2 felett van, melyről kijelenthetjük, hogy alkamas arra, hogy mindenki termeljen magának néhány alapvető élelmiszert (zöldségekre és gyümölcsökre gondolok most) és / vagy állatot (is) tartson. Annyit mindenki meg tud termelni a saját telkén, amennyivel egy 4 fős család igényeinek kb harmadát-negyedét fedezné.
A faluközpontban található az önkormányzat és a közösség igényeit kiszolgáló egészségügyi központok, rendőrség, bank, parókia, általános iskola, stb.


A falu körül néhány tanya található, melyek nagyobb gazdasággal rendelkeznek.
A térképről leolvasható továbbá az is, hogy a falu teruletének nagyjából kétszerese mennyiségű legelő terület található, mely igazán kedvező a legeltető állattartásnak (főként a tisza melletti területek). Ezek a területek ma kihasználatlanok, csak nyírják a gazt. Ezek körül pedig aktív szántóföldek még nagyobb volumenben. Ezeken lehetne fedezni a lakossági igények fennmaradó részét.
Szembetűnő még a rengeteg szőlős.

Könnyen belátható tehát, hogy a település szerkezete és a környező földek mennyisége és minősége már régóta igzán alkalmassá teszi Tiszasast a mezőgazdasági termelésre - egy magasabb, átgondoltabb szinten.


És mi az a malom?
Na ez a tervezési helyszínünk, a falu "lelke" lesz, meglátjátok... :)