Mit tanultam.... ?

Ez talán a legfontosabb kérdés az egész projektünkben. Mi az, amit kamatoztatni tudunk a jövőben? Összefoglalás.

Anna:

Minden kezdet nehéz - tartja a mondás. Ez a diploma írásánál sincs másképp. Már nem olyan szempontból, hogy leüljek és elkezdjem írni, hanem az adatgyűjtéseket, utánajárásokat, előképek keresését,... Nem elveszni a részletekben, de mégis minden fontos részletet ismerni. Tudni, hogy mikor kell tovább lépni a következő munkafázisba, a tervezés elkezdésébe.Rengeteg idő. Rengeteg munka. 

Maga a program engem meggyőzött és magával ragadott. Tökéletes példája a "helyénvaló" építészetnek. A hagyományokra támaszkodva, a helyi embereket belevonva lesz teljes a program. Már az építés folyamata is közösségteremtő hatással bír. 

Drukkolok Gabinak! Remek diplomamunka lesz ebből!

Összefogás! Közösen minden sikerülhet.

Eszter:

Azzal a tanulsággal szolgál a diplomamunkába való betekintés, hogy rengeteg feladattal jár, körültekintőnek kell lenni és szerteágazó figyelem kell egy kivitelezhető tervhez. 

Mindig mindent időben kell végrehajtani, a határidőkhöz tartani magunkat.
Érdemes a helyet és a témát előre kigondolni.
A nagy hármas: idő, pénz, minőség
Reális célkitűzésre figyelni.

Az aranyhármas

Lilla:

Tanulság: Nekem nagyon tetszik mind a helyszín és mind a funkció, amit kiválasztott. Lehet, hogy én is hasonló irányban indulnék el, ha diplomát csinálnék, ami hasznos az adott település életét tekintve és nem egy felesleges, oda nem illő dolog. Az is tetszett benne, hogy a régi, robosztus malomépületet meghagyta és ehhez alakította a többi új épületrészt. Az egész terv megközelítése és felfogása közel áll hozzám, hogy a helyi építőanyagokat használja fel és az ott élők segítségére számít, hogy még inkább sajátuknak érezhessék a projektet. Én csak pozitívumokat tudnék mondani.

Kiskundorozsma, itt nevezetesség.

Tomi:

1. Mindíg időben állj neki, bármilyen apró feladatról is legyen szó.

2. Diplomamunkával sokkal nagyobb gondot okoz megcsúszni, az elején sokkal több energiabefektetést igényel.

3. Mindíg konkrétumokkal foglalkozz. Jobb menet közben letudni, mint utána kínlódni vele.

4. Olvass utána mindennek. Tervezés közben is van még (bőven) mit tanulni.
5. Rajzolni, rajzolni, rajzolni. Folyamatosan dolgozni kell.
6. Szánd rá a szükséges időt. A jó munkához idő kell, a rest pedig mindíg (legalább) kétszer fárad.
7. Éjszaka valamiért jobb dolgozni. Talán a hely szellemei... :P
8. Egy kis csoport menedzselése is időigényes feladat, nem árt előre kalkulálni ezzel sem.
9. A jó csoportmunka titka a folyamatos kommunikáció mind szóban, mind pedig írásban. Egy ilyen feladatnál ez duplán igaz.
10. Mindíg tedd fel magadnak az élet legfontosabb kérdését: MIÉRT?
11. Bármit is csinálj, legyen alaposan alátámasztva megfelelően nyomós érvekkel.
12.  Reagálj a környezetedre!

Szükséges-e?

Ezernyi más kérdés villant fel előttem amint ezt megláttam.

Megválaszolására azonban csak egy mondat - "Nem is kérdéses, hogy az!". Ennyivel azonban nem tudhatom le ezt a feladatot. Kissé ironikusan, ám annál őszintébben, és reményeim szerint meggyőzően sikerül választ adnom mindenki számára.

Akarjuk-e? - Akarjuk-e, hogy önellátóak legyünk? Hogy meg tudjunk élni? Hogy jó minőségű termékeket fogyaszthassunk? Hogy mindezt olcsóbban tehessük meg? Hogy elkezdjünk valamit tenni magunkért? A családért? A közösségért?

Szükséges-e, hogy dolgozzunk naphosszat a szántáson, vetésen, aratáson, ültetésen, metszésen, gyümölcsszedésben,....? Rengetek munka! Rengeteg munka 1 ember számára. De egy közösségnek, egy családnak nem. Erről táboros élményeim jutnak eszembe. Hihetetlen vonzereje van a csapatnak, közösségnek. Amikor reggel mindenki felkel, nem csak én egyedül. Mindenki elindul, mindenki csinálja, mindenki dolgozik. Együtt dolgozunk. Hol jókedvűen, hol rosszabbul, de együtt. És mindig maradnak akik fel tudnak vidítani. Ezt is így képzelem el, hiszen itt is egy közösség dolgozna együtt, egymásért, magukért.

Ezek után módosítom a kérdéseket: Szükséges-e, hogy együtt létrehozzunk valamit, ami a mi hasznunkat is szolgálja? Szükséges-e, hogy ne csak kiadásaink legyenek kevesebbek, de még jövedelmünk is legyen belőle? Szükséges-e, hogy fenn tudjuk tartani magunkat? Szükséges-e, hogy jobban éljünk?

Igen.Igen.Igen.Igen....

Határozottan úgy vélem, hogy szükséges tennünk valamit magunkért. Szükséges, hogy talpra állítsuk a régi gazdaságunkat, hogy ne külföldre vigyük ki a hasznot, hogy hasznosítsuk javainkat. Szükséges, hogy éljünk lehetőségeinkkel, melyet a magyar föld nyújt.